Ma már egészen furcsának tűnik az a helyzet, amibe az akkor még csak 28 éves Gerbeaud Èmile került. Ugyanis ő lényegében beleült a tutiba – azaz egy jól menő vállalkozást vehetett át fokozatosan. Íme, Vállalkozni művészet műhely Gerbeaud Èmile-ről szóló mastermindjának egyik legérdekesebb fejezete!

Történt ugyanis, hogy a kiváló magyarországi cukrász, Kugler Henrik, nem tudta jó szívvel kire örökíteni már jól menő cégét, és egy idegen szakemberben, méghozzá Gerbeaud személyében találta meg a megfelelő utódot. Ez persze akkoriban sem volt általános.

A MIGNONOK HAZAI ELTERJESZTŐJE SZINTÉN EGY TÖBB GENERÁCIÓS CUKRÁSZCSALÁD LESZÁRMAZOTTJA VOLT, ÉS EKKOR MÁR AZ ÖVÉ VOLT AZ EGYIK LEGKEDVELTEBB ÜZLETHELYISÉG A VÁROSBAN. A HÍRES GIZELLA (MA VÖRÖSMARTY) TÉRI CUKRÁSZDA KEDVELT VOLT A JÓMÓDÚ POLGÁRSÁG, VALAMINT AZ ARISZTOKRÁCIA KÖRÉBEN IS. KUGLER NEMCSAK A VEVŐK KÖZÖTT, HANEM SZAKMÁBAN IS IGEN ELISMERT VOLT, MÉLTÁN NYERTE EL A CSÁSZÁRI ÉS KIRÁLYI UDVARI CUKRÁSZ CÍMET.

Mivel nem volt, aki neki tetszőn vitte volna tovább a nevét és az üzletét, az ötvenes éveiben járó Kugler gondolt egyet, és a szakmabeliek között kezdett el utódot keresni. 1882-ben Párizsba utazott, és ott ismerkedett meg az akkor még csak 28 éves, ám igen tehetséges és ambiciózus Gerbeaud Emillel, akit néhány találkozó után felkért, hogy vezesse, és fokozatosan vegye is át a cégét.

Gerbaud Èmile 1901-ben

A Gerbeaud és felesége 1884-ben érkezett meg Magyarországra, és kezdtek el dolgozni a Kugler cégénél. Ekkoriban Budapest a világ egyik legfejlettebb malomipari városának számított: kiváló alapanyagok, olcsó munkaerő, és egy jól felfuttatott üzlet várta őket. Ez egyértelműen egy hatalmas előrelépés volt Gerbeaud karrierjében.

Az üzlet átvételének a pontos körülményei tisztázatlanok, az bizonyos, hogy Gerbeaud nem tudta a teljes vételárat egy összegben kifizetni, hanem pénzügyileg fokozatosan vált a cukrászda tulajdonosává. Ettől függetlenül már a kezdetektől teljesen átvette a vezetést, új árpolitikát folytatott, új termékeket vezetett be. Kugler szinte teljesen visszavonult és csak pénzügyileg maradt érdekelt a vállalkozásban.

Gerbaud és Kugler neve együtt a címkén

Kettejük összefonódása a brand nevében is megjelent. Eleinte a márka neve Kugler Henrik Gerbeaud volt, majd Henrik 1905-ben bekövetkezett halálát követően s vállalkozás Kugler Henrik utóda Gerbeaud néven működött tovább. 1908-ban megalakult a Kugler Henrik utóda Gerbeaud Részvénytársaság is. (Tehát több 20 évvel azután, hogy Gerbeaud a céghez került.)

A KETTŐS NÉVHASZNÁLAT MAGYARÁZHATÓ JÓ ÜZLETI ÉRZÉKKEL, HISZEN KÁR LETT VOLNA EGY JÓL BEVEZETETT, ISMERT MÁRKANEVET ELHAGYNI. NYILVÁN NEM JÖTT ROSSZUL AZ UDVARI SZÁLLÍTÓI CÍM SEM, DE PERSZE AZ IS LEHET, HOGY EZ CSAK SIMÁN A KUGLER ÉS GERBEAUD KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁS RÉSZE VOLT. MINDENESETRE MEGFELELT A KOR SZOKÁSAINAK MISZERINT A NEVES ELŐD ELŐTTI TISZTELET KIFEJEZÉSEKÉNT AZ Ő NEVÉT IS MEGŐRIZTÉK, TOVÁBBVITTÉK A CÉGBEN.

Ha szeretnél további izgalmas részleteket megtudni arról, hogyan épült fel a cukrászbirodalom, ami máig meghatározó Magyarországon, csatlakozz bátran a Vállalkozni művészet közösségéhez ezen a linken.

Képek: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum “Gerbeaud Emil 1854-1919” c. kiállítása

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com